Major László: hétről hétre egyre jobban összeért a csapat

A Soroksár elleni hazai győzelmet tartja a legfontosabbnak, a Viktória elleni diadalt pedig a legemlékezetesebbnek a KÉSZ-St. Mihály-Szeged női NB I-es csapatának vezetőedzője. Major László büszke a hetedik helyezésre és arra, hogy fizikálisan és mentálisan is sokat fejlődött az együttes. Évzáró és -értékelő interjú!

– Huszonhat ponttal a hetedik helyen zárta a Simple Női Liga 2024/25-ös kiírását a KÉSZ-St. Mihály-Szeged. Elégedett a szerepléssel?

– Mindenféleképpen elégedettek lehetünk azzal, amit az idei bajnokságban elértünk. Sikerült megismételni a tavalyi hetedik helyezést, ám öt ponttal többet szereztünk, ami várakozáson felüli produkciónak számít, hiszen a Szent Mihály még soha sem ért el ennyi pontot, mióta tizenkét csapat szerepel a női NB I-ben. A fejlődést az is mutatja, hogy a legjobb négy együttes ellen sokkal szebben helytálltunk, sokkal szorosabb meccseket vívtunk, mint a korábbi szezonokban, a Puskás Akadémiát például kétszer is meg tudtuk szorongatni.

– Maradt-e benned bármi hiányérzet?

– A szakmai stábommal télen vettem át a csapatot, s tíz mérkőzés jutott nekünk, melyeken tizenhárom pontot szereztünk, amire rendkívül büszkék vagyunk. Egy pici hiányérzet a 2-1-es pécsi vereség miatt van bennem. Úgy gondolom, jobban játszottunk, mint a PMFC, s csapatszinten is erősebbek vagyunk náluk, de ezt a pályán sajnos nem sikerült érvényesítenünk. Ha ott, az első tavaszi találkozón sikerült volna nyernünk, előrébb is végezhettünk volna. A többi összecsapáson jól teljesítettek a lányok, négy nagyon szép győzelmet szereztek, s a Diósgyőr elleni hazai döntetlent is értékesnek tartom.

– Télen több változás is történt a játékoskeretben (távozott Koszo Sydney és Jelena Petrovic, érkezett Ivana Boricic, Török Lilla, Kuntzl Norina), s frissült a szakmai stáb összetétele is. Mi volt a legfontosabb feladat, amit meg kellett oldanotok a sikeres folytatáshoz?

– Számomra az volt a leglényegesebb, hogy felhozzuk azokat a szegedi lányokat, akik ősszel talán kevesebb lehetőséget kaptak, s kevésbé jó formában futballoztak. Nagyon örülök annak, hogy Sajti Krisztina, Nagy Lilla és Szabó Dóra is meghálálták a bizalmamat, hétről hétre egyre kiválóbb teljesítményt nyújtottak, s a csapat meghatározói játékosai lettek. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert mindhárman saját nevelésű, szegedi vagy környékbeli futballisták. Márpedig továbbra is az a filozófiánk, hogy minél nagyobb teret adjunk a saját nevelésű, helyi játékosoknak. A fiatalok előtt a jövőben is nyitva áll az ajtó, az akadémiánk legtehetségesebb növendékeit folyamatosan építjük be az alakulatba. Jó példa erre az ifjú akadémista, Bagi Luca, aki tavasszal bemutatkozott az NB I-ben, s remekül helytállt a felnőttek között.

– Az említett játékosokon kívül kivel voltál a legelégedettebb az idei szezonban?

– Boldog vagyok, hogy Török Lilla hazatért, s erőssége, igazi vezére lett a csapatnak. Kiemelném az ugyancsak saját nevelésű, szegedi Juhász Enikőt, aki bejátszotta magát a jobboldali védő pozíciójába, s remélem, a továbbiakban is nagyszerű teljesítményt fog nyújtani. Ónodi Vanessza – aki korábban sokat volt sérült, s talán nem kapott elég bizalmat sem – a tavaszi mérkőzéseken a védelmünk oszlopává nőtte ki magát. Úgy gondolom, ő mostanra ért be igazán. Ha a jövőben is hasonlóan játszik, s a következő évre is átmenti ezt a formát, akkor véleményem szerint a válogatott kapuját is döngetheti. Németh Peónia nagyon ígéretesen indult, sajnálom a tavaszi sérülését, onnantól kezdve a balbekk poszton akadtak is gondjaink. Bízom benne, hogy Peó teljesen egészséges lesz a következő idényben. A hátsó alakzatunkban Lena Marjanovic az utolsó négy mérkőzésen húzóember tudott lenni, sérülése és eltiltása után megmutatta, hogy mire képes. A középpályán többnyire légiósaink vitézkedtek. Kiemelkedett közülük Ivana Boricic, akinek a fél év alatt szerzett nyolc gólja és a profi szemlélete önmagáért beszél. Sara Simonoviccsal is elégedett voltam, sokat fejlődött az idény során, ügyesen kerül helyzetbe, több gólt rúgott, s gólpasszokat is adott. Végül, de nem utolsósorban biztonságot adott, hogy két jó kapussal számolhattunk. Örülök, hogy Anastasija Krstovic magabiztos, jó teljesítményt nyújtott, s a hosszú sérülésből visszatérő Bokros Veronika is élni tudott a lehetőséggel azokon a meccseken, mikor ő őrizte a kapunkat.

– Összességben miben sikerült a leginkább előrelépni őszhöz képest?

– Nagy erősítésnek tartom, hogy a kérésemre Papp Róbert erőnléti edző csatlakozott a stábhoz, vele és Garamvölgyi Gergő kapusedzővel kitűnően kiegészítjük egymást, s úgy érzem, a lányok is elfogadták a hármasunkat. Sikerült elvégeznünk a munkát, amit elterveztünk, s ez a pályán is kamatozott. Látványos volt, ahogy fordulóról fordulóra fejlődött, és egyre jobban összeért a csapat. Fizikálisan jól felkészítettük az együttest, nem is voltak problémáink tavasszal. Nagyon örömteli, hogy mentálisan is rendben voltak a játékosok, ennek megfelelően a csapategység is kialakult. Bár nagyon nehéz mérkőzésekkel kezdtünk, s több vereséget is szenvedtünk az elején, nem estünk szét, volt tartásunk, s megmaradt a mentális erő: erre és a remek kondinkra tudtunk építeni tavasszal. Az utolsó hét összecsapáson négy győzelmet arattunk és egy döntetlent játszottunk. Mondtam is a lányoknak, nagyon sajnálom, hogy vége a bajnokságnak, mert igazán jó csapattá formálódtunk, s biztos vagyok benne, hogy sok szép eredményre lettünk volna még képesek, ha vannak még meccseink.

– Melyik mérkőzés volt a legfontosabb, illetve a legemlékezetesebb a 2024/25-ös bajnokságban?

– A legfontosabb a Soroksár elleni 2-0-s hazai győzelem volt. Hatalmas téttel bírt az a találkozó, s óriásit küzdöttek a lányok a három pontért. Ez a siker olyan önbizalmat és lendületet adott, ami egészen a pontvadászat végéig kitartott. A legemlékezetesebb meccsünk pedig egyértelműen a Viktória elleni 5-1-es diadal. Ezen a találkozón kiemelkedő játékot mutattunk, ami feledhetetlen marad. Három olyan gyönyörű gól rúgtunk, ami a világ bármely pályáján vastapsot érdemelne. Szabó Dóra bepassza után Ivana Boricic zseniálisan löbbölt a hálóba; Lena Marjanovic külsővel ütötte be a labdát Szabó Dórának, akinek a nagyszerű átadását Török Lilla vágta a felsőbe; végül Sovány Dorina remek átadása után Ivana Boricic önzetlenül tálalt Szabó Dóra elé, aki higgadtan helyezett a hálóba. Mindhárom találat fantasztikus támadás végén született. Szemet gyönyörködtetően futballoztunk a szombathelyiek ellen, az 5-1-es végeredmény a vendégekre nézve volt hízelgő.

– Mi a csapat programja a következő hetekben, s mit lehet tudni a folytatásról?

– A héten még levezető edzéseink lesznek, s pénteken tartjuk az évzárót, utána egy kis pihenőt kapnak a lányok, persze lesznek, akiknek még válogatott kötelezettségeik is akadnak május végén június elején. Javában dolgozunk az edzőmeccsek leszervezésén, már négy-öt felkészülési összecsapást le is kötöttünk a nyára. Természetesen zajlik a jövő évi keret kialakítása, folyamatosan tárgyalunk a játékosokkal. Valószínűleg lesznek változások, de a kulcsemberek közül minél többet szeretnénk itt tartani. A célunk, hogy jövőre is legalább olyan jó csapatunk legyen, mint most volt. A nyári felkészülést hat és fél héttel az első bajnoki mérkőzés előtt fogjuk elkezdeni. Ezúton is szeretném megköszönni a vezetőség egész éves támogatását, a munkánkhoz szükséges feltételek megteremtését; s külön hálásak vagyunk azért, hogy a csodálatos szegedi stadionban játszhatjuk a hazai bajnoki találkozóinkat!

Pintér M. Lajos

Fotó: Gémes Sándor