Szegeden válthatja valóra álmait az indiai tehetség

Egy másik kontinensről, több ezer kilométerről érkezett Magyarországra azért, hogy valóra váltsa álmait Chiara D'Souza. A Szent Mihály FC U-15-ös női csapatának tagja öt hangszeren játszik, de a futballpályán is kitűnően muzsikál.

Vasárnap Pécsett kezdi meg szereplését a kiemelt országos akadémiai bajnokság 2025/26-os szezonjában a Szent Mihály FC U-15-ös női csapata. Együttesünkben egy olyan futballista is szerepet kaphat, aki több ezer kilométerre, Indiában született, s ismerkedett meg a sportág alapjaival, hogy aztán nálunk bontakoztathassa ki képességeit. A Szent Mihály Akadémia egyetlen külföldi növendéke, a 14 esztendős Chiara D'Souza igazán sokoldalú személyiség: a pályán és a magánéletben is nagyon tehetséges művész – derült ki a vele és édesapjával, Cedriccel folytatott beszélgetésből.

Chiara 2011-ben született, s családjával a gigantikus és mesés India legkisebb államából, Goából származik. Goa évszázadokon keresztül portugál gyarmat volt, ami nemcsak kultúrájában mutatkozik meg, de abban is, hogy az ott élők számára a futball az első számú sport. A mosolygós, vidám lány tehát – amellett, hogy a kosárlabdát, az úszást és a szörfözést is kipróbálta – a labdarúgás bűvöletében nőtt fel, s négy-ötévesen kezdett focizni. Az egyik híres indiai klub, a South United Football Academy/South United Football Club növendéke volt, ahol többek között olyan trénerek dolgoztak vele, mint az egykori sokszoros ír válogatott, Terry Phelan. A belső védőként és középső középpályásként is bevethető Chiara kilenc hónappal ezelőtt érkezett hozzánk, azóta pallérozódik nálunk. A tavaszi szezonban még nem léphetett pályára bajnoki mérkőzésen, ám azóta minden technikai akadály elhárult ez elől, a magyar pontvadászatban is megmutathatja tehát tudását.

„Chiara a tavalyi év végén csatlakozott hozzánk, Tornyi Zita gyógytornász kollégám közbenjárásával. Érkezése számomra és a lányok számára is új helyzetet teremtett, hiszen anyanyelvünk mellett angolul is kell kommunikálnunk az edzéseken, mérkőzéseken. A lányok is folyamatosan adaptálódnak a helyzethez, úgy gondolom, hogy szépen alakul a beilleszkedése. Chiara technikailag képzett, megfelelő alappal rendelkezik, emellett jó fizikumú játékos, szorgalmasan végzi az edzésmunkát. Ahogy a többieknek, neki is a nagypályás játék elemeit kell minél jobban elsajátítania, hozzá kell szoknia a játék sebességéhez, távolságokhoz, illetve a párharcok keménységéhez. Ezekben folyamatosan fejlődik, sokat javult ezeken a területeken már az érkezése óta” – jellemezte futballistáját Olajos Csaba vezetőedző.

Vajon mi motivál egy fiatal indiai lányt arra, hogy Magyarországra, Szegedre költözzön? A válasz összetett és roppant izgalmas. Chiarától és édesapjától megtudtuk: elsősorban a zene, az előadó-művészet, másodsorban a labdarúgás vonzotta őket hozzánk. „Zenét, előadó-művészetet tanultam otthon, öt különböző hangszeren játszom. Mindenképpen külföldön szerettem volna folytatni a tanulmányaimat, a szüleimmel feltérképeztük a lehetőségeket, s azt hallottuk, hogy Magyarországon nagyon színvonalas a zenei képzés, erősek a zenei iskolák, ezért döntöttünk Szeged mellett. Kiskorom óta focizom, így az is fontos volt, hogy találjunk itt egy jó klubot is, s nagyon örültünk, hogy rábukkantunk a Szent Mihály FC-re” – kezdte játékosunk.

A művészi „vénát” egyébként minden bizonnyal édesanyjától, Carlától örökölte, aki a saját alapításában működő ének-zene iskolában oktat Indiában. Ami az öt hangszert illeti, ötévesen a zongorával kezdett Chiara, majd a gitár, a hegedű, a dob és a szaxofon következett. A szüleinek csupán annyi kikötésük volt, hogy mielőtt tovább bővíti a palettát, legalább egy éven át tanulnia kell azon a hangszeren, mellyel éppen megismerkedett. Szerencsére jó tanárokat sikerült választania, így egyre szebben és magabiztosabban játszik már mind az öt hangszeren amellett, hogy varázslatosan is énekel. A YouTube-oldalán gyönyörű felvételeket is megosztott, ezek közül mutatunk most egyet.

Cedric, a klinikai pszichológusként dolgozó édesapa elárulta, már Indiában olvastak a Szent Mihály FC-ről, s Magyarországra érkezvén végül Tornyi Zita segítségével vették fel egyesületünkkel a kapcsolatot. Kiemelte, rendkívül jólesett nekik és meghatotta őket, amilyen szeretettel itt fogadták őket. „Amikor Chiara aláírta az átigazolólapot, az olyan érzés volt, mintha egy nagy gyermekkori álom teljesült volna” – fogalmazott.

Fiatal tehetségünk rendkívül lelkesen mesélt a szegedi hónapokról. „Nagyon kedvesek és befogadóak itt a klubnál, pozitív élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtam, s élvezem, hogy itt lehetek. Az edzők is kiválóak, úgy érzem, sokat fejlődtem, sokkal jobb játékos lettem, mióta idekerültem” – fogalmazott.

Édesapja is megerősítette ezt. Cedric úgy látja, a lánya rendkívül sokat tanult a Szent Mihálynál, s ha volt is lemaradása a társaihoz képest, mostanra jelentősen csökkentette a távolságot. Ezenkívül pozitív mintával szolgált számára a klubnál meglévő fegyelmezettség, szervezettség és struktúra. Nemcsak a labdarúgásban, de az élet más területein – így a zenében és a tanulásban is – rengeteget profitált abból a fegyelemből, abból a rendszerből, illetve rendszerességből, amit egyesületünknél a mindennapi munkában elsajátított. Ennek is köszönhető, hogy a Szegeden Nemzetközi Általános Iskolában 94 százalékos teljesítménnyel zárta a tanévet – emelte ki.

Ahogy Olajos Csaba vezetőedzőnk is említette, a csapattársak számára is komoly kihívást jelentett az indiai lány érkezése. A nyelvi akadályok és a kulturális különbségek miatt természetesen kellett egy kis idő, hogy megnyíljanak, de egyre közelebb kerültek egymáshoz, s lassan barátságok is szövődnek. „Először csak néhányan mertek megszólítani azok közül, akik jól tudtak angolul, aztán lassan a többiek is feloldódtak. Mérföldkövet jelentett a nyári edzőtábor, amikor nagyon sok időt töltöttünk együtt, s jobban megismerhettük egymást, s egyre többet beszélgettünk. A nyelvi határok ellenére is szépen haladunk előre, s bár még nem értünk az út végére, boldog vagyok a mi kis közösségünkben, s sokat dolgozom azon, hogy igazi barátokra is tegyek szert az öltözőben” – részletezte Chiara. Hozzáfűzte, óriási élményt jelent számára, hogy egy új országba került, más embereket ismerhet meg, az övétől eltérő kultúrát szívhat magába. A magyar nyelvvel is barátkozik már, trénere szerint remekül számol például magyarul.

A 14 esztendős hölgy rendkívül ambiciózus és gyönyörű tervekkel rendelkezik mind a zene, az előadó-művészet, mind a futball területén. Ősztől az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában tanul majd tovább, távolabbi célja, hogy felvételt nyerjen az SZTE Zeneművészeti Karára, s ott szerezzen előadó-művészi diplomát. A család ebben is maximálisan mellette áll, édesapja elhatározta, a következő négy évben Szegeden végzi tudományos munkáját, s szerzi meg a doktori fokozatot, hogy Chiara továbbra is itt teljesedhessen ki.

„Arra törekszem, hogy a fociban kihozzam magamból, ami bennem rejlik, s olyan messzire jussak el, amilyenre tudok. Nem az az elsődleges célom, hogy profi futballista legyek, de meglátjuk, mit hoz a jövő. Az idei szezonban is azon dolgozom, hogy egyre jobb legyek, s hasznos tagjává váljak a csapatnak, akár a kezdő tizenegyben, akár csereként kapok lehetőséget” – tekintett előre a fiatal lány, aki édesapjával rendszeresen kielemzi a mérkőzései videóit, hogy taktikailag is minél többet tudjon fejlődni.

Cedric hozzátette még, úgy vélik, Magyarországon, Szegeden sokkal előrébb tart a női labdarúgás utánpótlás-képzése, mint Indiában, ezért mindenképpen szeretnék, hogy Chiara az indiai szövetség látókörébe kerüljön, s szereplési lehetőséget kapjon hazája női U-17-es válogatottjának kiválasztási folyamatában. Onnantól kezdve pedig a határ a csillagos ég. Egy biztos: klubunk számára is óriási büszkeség lenne, ha a jövőben indiai válogatott játékos erősítene bennünket.

Isten hozta Chiara D'Souzát Szegeden! Nagyon sok sikert és örömöt kívánunk neki a labdarúgás és a zeneművészet területén is, várjuk a gyönyörű góljait és a csodás koncertjeit is a Szent Mihály családjában!

Pintér M. Lajos