
Új sorozatunkban a Szent Mihály együtteseit mutatjuk be a legkisebbektől a legnagyobbakig. A negyedik részben a Tóth László vezette leány U-19-es alakulathoz látogattunk el.
Bár a szélrózsa minden irányából érkeznek a lányok Szentesre, mégis az egyik legegységesebb, legösszetartóbb, legjobb hangulatban futballozó csapatunk benyomását kelti a Tóth László vezette U-19. Nyoma sincs annak, hogy a Gyula elleni meccsre az utolsó pillanatban állt össze a gárda a regionális bajnokságban, halasztani szerettünk volna a sok probléma, betegség, sérülés miatt, az ellenfél nem volt ebben partner, lányainknak azonban mindegy, milyen összeállításban tudnak végül pályára lépni, a létszám végül rendben van, az akarat, a hit, az elszántság, a küzdés, a lelkesedés, a labdarúgás és a közösség szeretete pedig töretlen. Úgy megizzasztják az Amazonokat, hogy megemlegetik! Egy pillanatig sem adják fel a favorit ellen, hátul Váradi Szintia, Mészáros Lara, Losonczi Júlia és Danyi Alexandra egyre jobban egymásra talál, különösen a két belső védő nyújt extrát, a középpályán Szebegyinszki Bettina és Szabó Emma révén nem ismerünk elveszett labdát, elöl pedig a két sokra hivatott, ifjú reménység, Tóth Adél (14) és Kis Mira (15) veszélyesebbnél veszélyesebb támadásokat vezet, helyzeteket alakít ki. Tóth a végén bevágja csodálatos, teljesen megérdemelt gólját, és az is kiderül, hogy második félidei kapusunk, Fejes Viktória (aki egyébként kézilabdás múlttal rendelkezik, és általában centerposzton szerepel) végtelenül biztos lábbal rúgja a tizenegyeseket. Tóth ezzel már négy, Fejes két találatnál jár, ők a legeredményesebbjeink a 2024/25-ös kiírásban. Bár 2-5 a vége a pontvadászat egyik élcsapata ellen, nem túlzás azt állítani: a mieink a boldogabbak és a büszkébbek! Van is ok az örömre, hiszen Tóth László kezei között gyönyörűen fejlődik ez a társaság Szentesen. A Kurca-partiak együttműködése már harmadik éve tart klubunkkal, és a szakember szerint ebből mindkét fél igen sokat profitál.

„Ez már a harmadik közös idényünk a Szent Mihállyal, két U-16-os év után csúsztunk fel az U-16-ból. Az első szezonban még csak nyolc játékosra volt szükség, csökkentett pályán szerepeltünk, s egy pontot szereztünk, de akkor a korábbiakhoz képest jóval magasabb bajnokságba csöppentünk olyan kislányokkal, akik vagy éppen azokban a hetekben vagy legfeljebb fél éve kezdték a focit. Tavaly már a győzelmek is jöttek a nagypályán, s ebben a bajnokságban sem teljesítünk rosszul. Az U-19-es regionális pontvadászatban fizikálisan igen erős ellenfelekkel, nagyobb játékosokkal nézünk szembe, de úgy néz ki, mi szeretjük a kihívásokat, s mindig megpróbáljuk megugorni azt a lépcsőfokot, amit elénk sodor az élet” – mondta honlapunknak Tóth László.
A szakembertől megtudtuk, a jelenlegi együttesből a legrégebben Szebegyinszki Bettinával dolgozik együtt a szentesi vonalon, általános iskoláskánt már megyei dobogósok is voltak, s Danyi Szandi, Losonczi Julianna és Topal Jázmin is már az első „szentmihályi évben” csatlakozott, egyébként a keret folyamatosan változott, újabb és újabb játékosok érkeztek, akadtak, akik abbahagyták, mások újrakezdték, s olyanok is voltak – avatott be Tóth László –, akik ezt a két állapotot váltogatták. „Van olyan futballistánk, aki a Sándorfalva U-16-ból öregedett ki, s nálunk kap lehetőséget, de érkeznek hozzánk lányok Szentesen kívül Baksról, Nagymágocsról, Hódmezővásárhelyről, Mindszentről, Szegvárról, Csongrádról és Szegedről is. Próbáljuk lefedni ezt a régiót, s örülünk neki, hogy sokfelől fociznak itt lányok, akiknek a településén adott esetben nem működik női labdarúgás” – vázolta a vezetőedző. Tegyük gyorsan hozzá: nemcsak „földrajzilag”, de korban is igen „vegyes” és „színes” társaság az, amelyet a mesternek eggyé kell gyúrnia, hiszen 14-től 19 éves korig találhatók focisták a keretben...

Tóth László szerint a Szent Mihállyal való együttműködés sikerét jelzi, egyúttal a Szentesen folyó szakmai munka hatékonyságára is bizonyíték, hogy az elmúlt szezonokban több játékosnak is ugródeszkát jelentettek az akadémiára. Ilyen utat járt be Flach Diána Natália, Simon Adrienn és Milinker Nóra is, akik a regionális U-16-os bajnokságban pallérozódva, izmosodva tértek vissza az akadémiára, s mára alapemberei a Szent Mihály országos kiemelt utánpótlás-bajnokságokban (U-17, U-19) vitézkedő alakulatainak. A mester úgy véli, a jelenlegi U-19-es együttesében is akad két-három olyan, rendkívül tehetséges és sokra hivatott fiatal, aki hamarosan bekerülhet az akadémiára, sőt, akár komoly futballkarriert is befuthat Szegeden. A Gyula elleni meccset nézve nem lehet nem egyetérteni vele...
„Az idei nyáron próbáltuk hamar elkezdni az alapozást, hogy minél hamarabb összeérjen a társaság. Már június végén, július elején elkezdtünk dolgozni, s bár a nyaralások, nyári munkák közbeszóltak, nem volt okom panaszra, mert a csapat gerince rendszeresen járt és jár is az edzésekre. Heti három alkalommal tartunk másfél-kétórás foglalkozásokat, melyekbe persze nehéz mindent belesűríteni a labdakezeléstől kezdve a passzokon át a labdatartó gyakorlatokig és a kapura lövésekig, ám nem ismerünk lehetetlent, megtesszük, amit tudunk. Hétről hétre egyre jobban összeálltunk, alakul a kis közösség is, ami szerintem a labdarúgásban mindennek az alapja. Úgy érzem, az új lányok is megtalálták a közös hangot a régiekkel, sikerült beilleszkedniük, remek a hangulat, s az eredményekre sem lehet panasz, még ha vereségek természetesen be-becsúsznak is az erős ellenfelekkel szemben. Számomra fontos visszajelzés, hogy a mutatott játék is egyre jobb. Nem egymáshoz szoktam mérni a futballistáimat, hanem mindig azt nézem, hogy magukhoz képest hogyan teljesítenek, honnan indultak, hol tartanak most, s hová juthatnak el kitartással, szorgalommal. A Gyula ellen önmagához képest nagyon sok lány nyújtott kiváló egyéni produkciót, s számomra ez az igazi fokmérő” – árulta el Tóth László.

A szakember elégedettségébe egy cseppnyi szomorúság mindössze azért vegyül, mert a bajnokság előtt kitűzött egyik céljukat már nem tudják elérni. Az volt ugyanis a tervük, hogy minden meccsen lőjenek legalább egy gólt. A Honvéd elleni hányattatott derbin – ahol borzasztóan balszerencsés sérüléssorozat sújtotta őket, ezért csaknem 90 percen át emberhátrányban kellett helytállniuk – ez nem jött össze, bár rengeteg helyzetük volt, sőt, tíz emberrel akár egyenlíthettek is volna az első félidőben. A Tiszakécske és a Kecskemét elleni csodálatos, kapott gól nélküli idegenbeli győzelmek és a további mérkőzéseken mutatott példás teljesítmények azonban mindenért kárpótoltak. „Hogy mit kaptam ettől az ősztől? Őszintén szóval összességében még többet is, mint amit vártam és reméltem. Borzasztóan tetszik a lányok lelkesedése, hozzáállása, öröm ilyen társasággal dolgozni. Ha hátrányba kerülnek, akkor sincsenek lógó orrok, csinálják tovább, hajtanak, mennek előre, nem ismernek lehetetlen, megoldhatatlant. Bízom benne, sok remek játékos emelkedik majd ki innen, akik értékes szereplői lesznek a Csongrád-Csanád vármegyei és a magyar női labdarúgásnak” – fogalmazott Tóth László. A gárda egyébként hat ponttal a hatodik helyen áll, a középmezőnyben, s jelenleg gőzerővel készül az október 30-i békéscsabai presztízsderbire, ahol mindenféleképpen nyerni szeretne. Így legyen!
A Szent Mihály női regionális U-19-es csapatának kerete: Kovács Boglárka Virág (kapus), Fejes Viktória Luca (kapus/mezőnyjátékos), Csuzi Afrodité, Szabó Emma, Szebegyinszki Bettina, Meleg Nikolett, Losonczi Julianna, Nagy-Jójárt Leila, Mészáros Laura Lara, Tóth Kamilla, Bliznák Luca Hanna, Danyi Alexandra, Tóth Adél, Molnár Natália, Topal Jázmin, Lantos Noémi, Kis Mira Blanka, Váradi Szintia Dzsenna, Bakos Dorina, Terhes Lilien Jázmin. Vezetőedző: Tóth László.
Pintér M. Lajos