Komlós Lilla: a pozitív dolgokból merítek erőt
- jún. 5.
- 4 perc olvasás

Tiszta fej, forró szív és egy nagy adag vidámság. Ezek hajtják előre a KÉSZ-St. Mihály-Szeged védelmének oszlopát, Komlós Lillát (22). A debreceni születésű, Miskolcról igazolt játékossal az ötödik helyről, a legemlékezetesebb találkozókról, mentális erőről, titkos meccsrutinról, Szeged szépségeiről, állati kabaláról és nyári tervekről is beszélgettünk. Major László, Milica Popovic és Ónodi Vanessza után Komlós Lillával tekintünk vissza a szezonra.
Egy évvel ezelőtt érkeztél Diósgyőrből a Szent Mihályhoz, ahol azonnal a csapat egyik meghatározó játékosa lettél, 21 bajnokin szerepeltél kezdőként. Hogyan telt az első szegedi esztendő, mit kaptál a 2025/26-os szezontól?
Nagyon sok örömöt kaptam ettől az évtől, jó egységgé kovácsolódott össze a csapat, s nemcsak elértük a kitűzött célt, de a klub történetének legszebb helyezését hoztuk el. Szeged is a szívemhez nőtt, otthon érzem itt magam, megszerettem a várost, a közeget és az együttest is. Természetesen lemondásokkal jár, hogy az ember távolabb kerül otthonról, de ilyen a futball, s a szüleim is boldogok, hogy jó helyre kerültem.
Az előző három bajnokságban a DVTK színeiben is ötödik helyen végeztél. Mennyiben más ez a szegedi ötödik helyezés?
Plusz motivációt adott, hogy klubtörténeti eredményt érjünk el, s megjavítsuk az előző két szezon hetedik helyét. Személyesen is hajtott ez, hogy minél jobban küzdjek a csapatért, és felemelő érzés volt együtt véghezvinni ezt a bravúrt. Számomra tehát igazán különleges a Szent Mihállyal elért ötödik helyezés, s büszke vagyok rá, hogy én is fontos szerepet játszhattam ebben a sikerben.
Igazi motorja voltál a csapatnak, s a pálya széléről is feltűnő, hogy minden meccsen száztíz százalékot adtál ki magadból. Honnan meríted ehhez az erőt, az energiát?
A párom, Zsombi nagyon sokat segít, biztat, motivál és tuningol, s rengeteg támogatást kapok a családtól, illetve a legjobb barátnőmtől is. Úgy állok a labdarúgáshoz, hogy felmegyek a pályára, s élvezni akarom a játékot, mert csak akkor lehet a legjobb teljesítményt nyújtani, s mindent beleadni a győzelemért.
Akkor is lehet élvezni, amikor már minden fáj?
Akadt egy-két meccs, amikor nagyon elfáradtam, mélyponton voltam, de akkor is az forgott a fejemben, hogy nem adhatom fel, mert akkor nemcsak én bukok el, hanem a csapat is. Tudtam, hogy tovább kell menni, tovább kell csinálni. Vallom, hogy ha az elme engedi, a test bármire képes.

Ha már a mentális rész ennyire meghatározó, hogyan tudod elérni, hogy ezen a területen folyamatosan fejlődj, topon legyél?
Az elején nehéz volt, de fokozatosan és folyamatosan dolgozom azon, hogy fejben minél erősebb és stabilabb legyek. Odafigyelek rá, hogy amikor nehéz, még jobban küzdjek, még többet beleadjak, s mindig a pozitívumot vegyem ki a dolgokból. Arra fókuszálok, ami jó, ez nekem sokat segít.
Melyik mérkőzés volt a legemlékezetesebb számodra ebből az idényből?
Ősszel a Győr elleni győzelmet említeném első helyen, az ETO ellen ugyanis korábban még soha nem sikerült nyernem. Rendkívül egyedi volt a DVTK elleni meccs és siker is, picit persze fájt a szívem, ugyanakkor nagyon jól éreztem magam a pályán. Tavasszal az MTK elleni diadal viszi el a pálmát, ott tényleg egy csapatként mentünk, harcoltunk, küzdöttünk, mindenkin látszott, hogy ezen a napon nem születhet más eredmény, mint Szent Mihály-győzelem. Igazibb volt az örömünk attól is, hogy ezzel vívtuk ki az ötödik helyet, s nem a végén kellett számolgatni, gólkülönbséget nézegetni.
Milyenre értékeled a saját évedet?
Szerintem nagyon jó szezont futottam. Fizikálisan és technikailag is sikerült előrelépnem. Sokkal felszabadultabbnak éreztem magam, mint korábban, tényleg minden mérkőzésre úgy mentem fel, hogy nem görcsöltem rá, élveztem a focit, és csináltam, amit kellett. Büszke vagyok rá, hogy sikerült gólt is szereznem a Szeged színeiben, ez különleges pillanat volt a Viktoria elleni találkozón. Lehetett volna még egy másik hasonló is, sajnálom, hogy a Pécs elleni összecsapáson a távoli lövésem után a kapufáról nem befelé, hanem kifelé pattant a labda, nüanszokon múlt.
Hogyan hangolsz a mérkőzésre, miből áll a saját meccsrutinod?
Tudom, kicsit viccesen hangzik, de valamiért minden mérkőzés előtti este hajat mosok. Nem tudom ennek az okát, lehet, hogy értelmetlennek is tűnik, de valamiért ez vált a bekattanásommá. A rutinomhoz tartozik az is, hogy bizonyos zenéket mindig meghallgatok a találkozók előtt, hogy feltuningoljanak, erőt adjanak. Ilyen például az AC/DC klasszikusa, a Thunderstruck. Emellett olvasni is szoktam, az is segít, hogy fejben ott legyek a mérkőzéseken. A készülődés közben pedig mindig egy banánt és egy müzlit eszek meg, ez is a szokásom lett.
Nagyon fiatal labdarúgó vagy, akire azonban már most is sokan felnéznek az utánpótláskorú játékosaink közül. Ezt hogy éled meg, s mit próbálsz átadni azoknak, akik tőled szeretnének titkokat ellesni?
Jólesik és motivál, ha a fiatalok úgy érzik, tanulhatnak tőlem valamit. Fontosnak tartom, hogy motiváljam a kisebbeket, akik felkerültek hozzánk vagy feljönnek egy-két edzésre. Ők jellemzően stresszelnek, izgulnak, én próbálok nekik segíteni, hogy ne legyenek feszültek, érezzék jól magukat, élvezzék a tréninget. Hiszek abban, hogy ha jól érezzük magunkat, akkor könnyebben felvesszük a ritmust. Számomra mindig az az első, hogy élvezzem a játékot, ez az alap ahhoz, hogy jó teljesítményt tudjak nyújtani, talán ez az, amit igyekszem átadni a fiatalabbaknak.
Említetted, hogy mára már otthon érzed magad Szegeden. Van kedvenc helyed?
Szívesen és rendszeresen sétálunk a Tisza-parton Zsombival és tacsinkkal, Bombikával. A vadasparkba kéthetente ki tudnék menni, és a Ligetet is imádom. Nagyon tetszik a város.
Mikor kötelezted el magad az állatok mellett?
Gyerekkorom óta imádom az állatokat. Régebben halaim voltak otthon, Bombi előtt pedig egy yorki kutyusunk, Yoda, akit Füles, a tacskó követett. Bombi kiskutyaként került hozzánk, s mióta összeköltöztük, közösen neveljük Zsombival. (Nevet.)
Áruljuk el az olvasóknak, hogy Bombit az egész csapat imádja, ha kijön veled a tápéi pályára, óriási a vetélkedés azért, hogy ki szeretgesse, kényeztesse.
Igen, lehetne akár a csapat kabalaállata is. Igazi szeretetbomba, aki néha kis vadorzó tud lenni, de senkit sem bántana. (Nevet.)

Mik a terveid a (rövid) nyári szünetre, összeállt már a pihenés programja?
Hazamegyünk egy-két hétre, együtt leszünk a családdal. Egy kis közös nyaralást is tervezünk a Körös-parton a párom szüleivel, s Szegeden is fogunk pihenni. Túl sok idő valóban nincs erre, hiszen június 22-én már kezdődik is a felkészülés. Nincs is ezzel gond, hiszen ez a foci, ilyennek szeretem!
A labdarúgó-vb követése is része lesz a felkészülésnek?
Biztos, mindenképp nézni fogom a mérkőzéseket. Nagy szurkolója vagyok a spanyoloknak, remélem, ők szerzik meg az aranyérmet!
Fotók: Gémes Sándor




