Mérlegen az akadémia: a női U-15

Visszatekintő sorozatunkban a Szent Mihály FC vezetőedzői értékelik együttesük őszi bajnoki szereplését. Ezúttal Olajos Csabával, a női U-15-ös csapat mesterével beszélgettünk.

Egy győzelem, két döntetlen és hét vereség a mérlege a Szent Mihály FC női U-15-ös alakulatának a kiemelt országos akadémiai bajnokság alapszakaszában. A rendkívül kiegyensúlyozottnak tűnő alsóházban a mieink nagy csatákat vívtak, s 5 ponttal a hetedik helyen telelnek, de csak egy karnyújtásnyi, egyetlen győzelemnyi távolságra az ötödik pozíciótól. A házi gólkirálynőnk ősszel a három találatig jutó Elekes Jázmin volt. Ennél a korosztályunknál is lényegében új csapat építése kezdődött meg a nyáron. Olajos Csaba vezetőedzőt kérdeztük az eddigi útról.

„Alaposan kicserélődött a társaság, hiszen a 7 tavaly is játszó játékos mellé körülbelül 15-18-an csatlakoztak a nyári felkészülés kezdetén. A végső keretkialakításra pedig augusztusban került sor. A fő szempont mindig az egyének fejlesztése és alapelveink oktatása, de egyben a 10+1-es csapatjáték alapjainak letétele is fontos. Egyben ez a fő cél amellett, hogy most a csapatot is 'csapattá' kellett és kell formálni, össze kellett rázódnunk” – kezdte a szakember.

Hangsúlyozta, a nagypályára való átlépés kapcsán ennél a korosztálynál az első dolog mindig a távolságok megszokása, a helyezkedést tekintve, ezzel együtt a technikai elemek (átadások, lövések) is nagyobb erőt igényelnek, amihez hozzá kell erősödni főleg a fiatalabb belépőknek, illetve akik nem játszottak még, vagy keveset játszottak nagypályán. Emellett a posztok-csapatrészek feladatainak megismerése, elsajátítása a legfőbb feladat – avatott be.

Mennyire voltak a lányok fogékonyak az akadémiai munkára? – tettük fel a kérdést. „Azok a lányok, akik ide kerülnek, azért már általában már tudják, hogy milyen szintű munkára számíthatnak, de mindenképp nagy váltás ez gyereknek és szüleiknek egyaránt. Az edzések ritmusát mindenki jól felvette, komolyabb terhelést és sok információt kapnak-kaptak a foglalkozások során, fizikai oldalról szerencsére nem is nagyon volt sérülésünk egy-két kivételtől eltekintve, játékban pedig érezhető az előrelépés edzéseken és mérkőzésen is” – vélekedett.

Arról is szólt, hogy ebben a bajnokságban előzetesen nehéz volt meghatározni az erőviszonyokat, mivel a többi csapatnál is hasonló mértékű játékoscserélődés ment végbe, a fő kérdés az volt, hogy ki milyen alapról hová tud eljutni. „A realitás nagyjából ez lehet, mint amit a tabella mutat, az FTC és az MTK kiemelkedik, őket követi a Puskás és az ETO. A további négy csapat pedig kifejezetten közel van egymáshoz, ami játékerőt tekinti, ott sokkal nagyobb tényező a napi forma. Elégedett nem lehetek, de ugyanakkor csalódott sem vagyok. A tabellán körülöttünk lévő csapatok elleni mérkőzéseken több pontot szerezhettünk volna, illetve az első négybe tartozó csapatok ellen is volt sansz a jobb eredményre. Lehetnénk már most az ötödik helyen, vagy szorosabban követve az első négyest, erre volt esély. Viszont, hogy a pozitív oldalát említsem, semmi nincs veszve a pontok közelsége miatt, továbbá a csapat is sokat lépett előre, majdnem két és fél mérkőzésnyi játékidőig gólt sem kapott, ami még nem fordult elő ezzel a korosztállyal az akadémiai éveink alatt, és az sem, hogy ilyen kevés kapott góllal zárjuk a félévet, ami a nyolc csapat tekintetében éppen az említett ötödik helyre sorol minket” – emelte ki.

Olajos Csaba úgy folytatta, mivel nagy számú volt az új belépő, így elsősorban magát a csapatot kellett összerázni, összeszoktatni, aminek a folyamata már elindult, és úgy véleménye szerint jó irányba tart. „Egyre inkább tartanak össze a pályán és azon kívül is, ami fontos szereplő a sikeresség tekintetében. Ebből fakadóan az önbizalmukat is építeni kell, egymás és saját maguk felé is, hogy a hétközi munkát nagyobb százalékban tudják pályára tenni hétvégén. Ezzel együtt fog járni az is, hogy higgadtabb megoldások születnek, koncentráltabb és kezdeményezőbb lesz a csapat, ami által a játékunk is javul. Fontos, hogy az újra előforduló, azaz típushibákat minél hamarabb és hatékonyabban javítsuk egyéni és csapatszinten is, talán a mentális oldal mellett ez a másik legfontosabb tényező” – elemezte, mi lehet a sikeresebb szereplés kulcsa.

Hangsúlyozta, számos játékelemben látványos fejlődést mutatott a társaság az elmúlt hónapok során. „Előrelépés tekintetében mindenképp a csapatvédekezést mondanám, ami mellé többször párosult a kiváló kapusteljesítmény is. Ennek eredménye lett az ötödik legkevesebb kapott gól a bajnokságban, ami főleg annak fényében kiválónak mondható, hogy ennek több mint felét a bajnokság két élcsapata ellen kaptuk, akik azért mindenki mást is megszórtak. Már a felkészülés elején tudtuk-láttuk, hogy egyénileg is tehetséges lányok alkotják a keretet, a rendszerbe való helyezés természetesen okozott nehézségeket az elején, de egyre inkább összeérik ez a folyamat. Fizikálisan erősödnek a lányok, a futómennyiséggel és nagy többségben a minőséggel sincs gond, a párharcokban is léptünk előre. Hiányérzetem elsősorban a támadójátékunkban van, mert a rúgott góljaink száma bőven nem a lehetőségeink számát tükrözi, ezzel párosulva a helyzetek és azok minőségibb kialakításában is előre kell lépnünk, mert sokszor az utolsó átadások-beindulások, döntések hiányoztak. A kapu előtt pedig erősíteni kell a 'gyilkos' ösztönt, ehhez lesz kulcs, hogy bátrabbak, koncentráltabbak és higgadtabbak legyünk ezekben a helyzetekben” – üzente.

Arról is érdeklődtünk, egyénileg hogyan értékelte a játékosait az őszi produkciók alapján. „A 2011-es születésű játékosok közül Nagypál Vikit emelném ki, aki kiemelkedő szorgalma mellett a védelem egyik oszlopává vált, ahogyan a kapuban Friebert Enikő stabilitást adott a csapatnak a bravúrjaival, higgadtságával. Elekes Jázmin góljai mellett a több poszton való helytállásával tűnt ki, Szabó Lizett alázata és odaadása pedig példaértékű lehet minden társa számára. Katona Dórinak nem indult könnyen a szezonja, volt komoly hullámvölgyben a játékát tekintve, de úgy érzem, olyan szerepkört találtunk neki az ősz közepén, amiben igazán ki tudott virágozni, egyre inkább kiemelkedik a játéka. A 'középső' 2012-es korosztályból Radoi Fanni robbant be a csapatba, higgadtsága, játékintelligenciája kiemelkedő, de bátorságban még előre kell lépnie. A Palotás vezetéknév nem ismeretlen a klubon belül, Petra nővére után Pannit is a csapat kapitányává választották társai, játékban pedig a védelem másik fontos szereplője, szorgalmasan és ellentmondást nem ismerve teszi a dolgát. A nyáron érkezett Gondi Hannát is szeretném megemlíteni, olyan kiemelkedő képességekkel rendelkezik, ha ezekre elkezd komolyan építeni, a csapat egyik legveszélyesebb játékosa lehet rövid időn belül. Végül pedig a legfiatalabb korosztályunk mindhárom tagját szeretném kiemelni, mert Simon Anna azonnal az alapemberek egyikévé vált, veszélyesen és kreatívan játszik, Minorics Eszter egy hónap alatt a kezdőbe edzette-játszotta magát odaadásával, bátor hozzáállásával, Boruzs Fruzsi hosszabb ideje a csapattal van már, kiválóan érti és látja a játékot, neki elsősorban fizikálisan-mentálisan kell hozzáerősödnie a korosztályhoz, és rövid időn belül kulcsemberré fog válni. Akiktől mindenképp többet várok tavasszal, az a 2011-es, nyáron U-17-be lépő korosztály további tagjai, hiszen nekik itt a csapat elejére kell törekedniük munkamorálban, szorgalomban, ők a példák a kisebbek előtt. A középső korosztályban van egy-két olyan játékos, akiben sokkal több rejlik, mint amit mérkőzésen vagy edzésen mutat, például Birling Noéminek, akinek olyan rúgótechnikája és lövőereje van, ami a fiú korosztályokban is megállná a helyét, Ligeti Dóri pedig egyelőre rövid periódusokban mutatja meg azt, amire valójában képes” – sorolta Olajos Csaba.

A vezetőedző szerint a legjobb mérkőzéseik közé sorolható az Illés elleni második fordulós győzelem, többször is lezárhatták volna a meccset, de szorossá tették a végét. Ott mutatta meg először a csapat, hogy milyen potenciál rejlik benne. A Pécs és az Illés elleni második mérkőzéseik is rendben voltak, előbbin kevesebb, utóbbin jóval több lehetőség volt a győzelmet is megszerezni, de mindkét esetben a védekező munkát nevezte kiemelkedőnek a szakvezető. Kiemelt két, vereséggel záródó találkozót is. „Az ETO elleni összecsapásban benne volt a pontszerzés lehetősége, ha jobban is játszott a győri csapat időszakokban, rengeteg munkát tettek bele a lányok abba a 80 percbe. Az MTK ellen két mérkőzésen pedig a két meccs két félidejét lehetne kiemelni. Pesten az első félidőben egyenlítési lehetőségeket puskáztunk el 1-0-nál, itthon pedig a második játékrészben mutattuk meg azt, hogy igenis, lenne keresnivalónk ezeken a meccseken. A másik véglet, az abszolút mélypont pedig a DVTK elleni teljes mérkőzés és a Puskás elleni első 20-30 perc volt. Miskolcon a teljes mérkőzés idejében mélyen a tudásunk alatt játszottunk, még így is vezettünk, lehetett volna ez egy rossz játékkal elért győzelem is, de nem így lett. Sok mindent lehet küzdőszellemmel, akarással kompenzálni, ezt a DVTK megtette, megérdemelten nyertek. A Puskást tavaly elkaptuk több alkalommal is, alaposan át is formálták a csapatukat. Az első 30 percért vagyok bosszús, mert tálcán kínáltuk a helyzeteket, amivel éltek is a hazaiak. Ezután a sokk után talán a félszezon legszebb akciójából szereztünk gólt. A hátralévő időben pedig megmutattuk, hogy idén is kiélezett meccseket tudunk játszani ellenük, ha nem így indítunk egy mérkőzést” – részletezte.

Olajos Csaba sem rejtette véka alá azt sem, milyen kihívásokkal jár a legfiatalabb akadémiai korosztállyal való munka. „Idén érzem először azt, hogy másik generáció tagjai alkotják a csapatot, ami másabb munkát, interakciókat igényel. A gyerekek között is nagy a különbség mind fizikálisan, mind mentálisan, idő kell az összeszokáshoz, de úgy érzem, ebben fejlődő tendenciát mutatunk, egyre jobban összerázódnak a lányok és a stáb is velük. Sokat dolgozunk a csapatkohézió minél erősebb kialakításán, az egymás közötti interakciók fejlesztése állandó téma és szempont, focin kívül pedig legutóbb szabadulószobás játékban kapcsolódtunk ki, de tervben van több más program is. A szülőkkel továbbra is törekszem a folyamatos kapcsolattartásra, a gyerekekhez hasonlóan nekik is bele kell rázódniuk a rendszerbe, illetve sportági szinttel való elvárásokba. A tanulás és az élsport összehozása számukra is nehéz feladat. Van ebben fejlesztendő területünk, de úgy érzem, partnerek ebben. Törekednünk kell a legjobb megoldásra, az élsportoló – jó tanuló napirend – életmód kialakítására” – szögezte le.

Ami a tavaszi célkitűzéseket illeti, a vezetőedző szerint a folytatást nagyban meghatározza a további négy alapszakasz-mérkőzésük, ahol a sorsolás nem könnyű, de ki kell hozniuk belőle a maximumot. „Az elvem az, hogy minden évben legalább egy lépéssel előre, ha a tabellát tekintjük, a tavalyi hatodikat megspékelve idén az ötödik lehet a cél. Erre minden esélyünk meg is van, de tennünk kell érte. Ebben lehet segítségre a jó alapszakaszzárás. Az egyéni és csapatjátékban a már most tapasztalható fejlődés előrelépést várom és célként is kitűzhetőek ezek, legfőképp, ha támadójátékban előre tudunk lépni – a védekezés stabilitásának megtartása mellett –, akkor a bajnokságban is megmutatkozik ennek eredménye” – adott hangot optimizmusának.

Megtudtuk tőle: rövid, de nem eseménymentes szünet következik, hiszen a karácsony utáni napokban már egyéni programok alapján készülnek a játékosok a január közepén kezdődő felkészülésre. A felkészülés része lesz a vármegyei futsalbajnokság, ahol egy intenzívebb környezetben tudják fejleszteni a lányok egyéni és csoportos képességeit, és az első bajnoki közeledtével nemzetközi nagypályás edzőmérkőzéseken gyakorolhatják a nagypályás játékuk elemeit.