Olasz Zsófia nem ijedt meg a Győr sztárjátékosaitól

Ernestina Abambilával, Süle Dórával és Savanya Csillával is bátran megküzdött a Szent Mihály FC tehetséges középpályása, aki 15 évesen mutatkozott be a Simple Női Ligában. Olasz Zsófiával az első NB I-es meccs élményeiről és az odáig vezető útról is beszélgettünk.

Olasz Zsófiát a mély vízbe dobták, ám remekül megállta a helyét! A Szent Mihály Akadémia 15 éves növendéke szerdán Győrben a felnőtt NB I-ben debütált: Major László a 77. percben küldte pályára Nadja Djurdjevac helyett, 0-0-s állásnál. A ráadással együtt hátralévő 15 percben Zsófi is óriásit küzdött a magyar és külföldi válogatott sztárokkal teletűzdelt, a topcsapatok közé tartozó ETO elleni bravúros döntetlenért. „A 'kicsi' úgy ment, mint a motoregér” – hogy Major mestert idézzük a teljesítményéről. A meccs másnapján kérdeztük a KÉSZ-St. Mihály-Szeged legfiatalabb újoncát.

Sülével, Savanyával és Abambilával is tartotta a tempót

„Iszonyatosan boldog vagyok, hogy bemutatkozhattam az NB I-ben, és nagyon büszke is vagyok magamra, hogy sikerült ezt elérnem. Rendkívül hálás vagyok a környezetemnek is a sok segítségért és a gratulációkért, hiszen rengetegen küldtek kedves szavakat – a család, barátok, volt edző –, ami nagyon jólesik” – kezdte a 2010. október 9-én született középpályás. Elárulta, kedden tudta meg, hogy elutazhat a felnőttcsapattal Győrbe, s nagyon bízott benne, hogy szóhoz is juthat majd a találkozón. A félidőben küldték el őket melegíteni, s nem akarta magát elbízni, csakis arra összpontosított, hogy készen álljon a feladatra, ha be tud szállni a mérkőzésen. Ez a 77. percet megelőzően érkezett el, mikor Major László magához intette, majd a pályára is küldte.

„Mivel 0-0 volt az állás, komoly teher nyomta a vállamat, de úgy gondolom, megbirkóztam vele, amit tudtam, kihoztam belőle. Nálam jóval nagyobb termetű, fizikálisan sokkal erősebb játékosok ellen kellett küzdenem, s akadt, hogy lemaradtam, de minden erőmmel azon voltam, hogy tudjam velük tartani a tempót” – idézte fel Olasz Zsófia. Fiatal játékosunk olyan kiválóságokkal vívott késhegyre menő párharcokat, mint az Afrikai Nemzetek Kupája-bronzérmes ghánai Ernestina Abambila vagy a magyar válogatott Savanya Csilla, illetve Süle Dóra. Nem illetődött meg, egyikük ellen sem vallott szégyent. „Óriási élmény volt ilyen futballisták ellen játszani. Úgy érzem, sikerült lekövetnem a mozgásukat, még ha Savanya Csilla azért néha túl is járt az eszemen. Összességében boldog vagyok, mert fel tudtam venni a harcot az ETO kitűnőségeivel” – fogalmazott.

Elismerte, az út előtt eléggé stresszes volt, ami teljesen érthető, hiszen nem sokaknak adatik meg, hogy 15 évesen a felnőtt NB I-ben mutathassák meg magukat. Ám ahogy közeledtek Győr felé, mindez pozitív izgalomba, várakozásba fordult át, ami olyan energiát adott Zsófinak, hogy kellő magabiztossággal tudott a pályára lépni. „Kívülről is kiegyenlítettnek éreztem a mérkőzést, s belülről is abszolút ez látszott. Bár jobbára az ETO birtokolta a labdát, s többnyire a mi térfelünkön zajlott a játék, de annyira jól védekeztünk, hogy meg tudtuk őket állítani. Természetesen nagyon oda kellett figyelni, mert olyan képességű labdarúgókat sorakoztatott fel a hazai alakulat, akik egyetlen villanással el tudnak dönteni meccseket. Akadtak olyan forgásaik, amiket nehéz volt lekövetni, de meg tudtuk oldani. Ráadásul mi is nagy helyzeteket dolgoztunk ki, ám a befejezéseknél nem állt mellénk a szerencse, így a döntetlen végül is reális eredmény” – összegzett.

Óriási lökést adott neki, hogy az NB I-esekkel edzhet

A Szent Mihály U-17-es együttesének kapitányát a téli felkészülés során hívta meg Major László vezetőedző, hogy vegyen részt az NB I-es csapat edzésein. Olasz Zsófia számára ez az elmúlt néhány hónap egy igazán csodálatos utazást jelentett. „Hatalmas motivációt és pozitív löketet adott, hogy Laci azt mondta, szeretné, ha heti rendszerességgel legalább egyszer a felnőttekkel edzenék. Elképesztő, hogy mekkora fejlődésen mentem keresztül ebben a félévben, valóságos csodaként éltem meg, ami velem történt. Igyekeztem úgy hozzáállni a munkához, hogy ne okozzak csalódást, ami nem volt könnyű, hiszen a felnőttben összehasonlíthatatlanul más a ritmus, mint az utánpótlásban. Számítottam rá, hogy nehezek lesznek a tréningek, de még így is meglepett, mennyivel koncentrálósabb az egész, mennyivel jobban ott kell lenni fejben. Nem is elsősorban fizikailag, hanem mentálisan jóval komolyabb a megterhelés: sokkal jobban oda kell koncentrálni, sokkal gyorsabban kell döntést hozni. Őszintén szólva nem is érzem még úgy, hogy megvan a kellő gyorsaságom, mentálisan még mindig sokat kell fejlődnöm, de látom, hogy képes vagyok rá, mert rövid idő alatt is már rengeteget tudtam előrelépni ezen a téren” – vázolta.

Bár nagyon nyitott személyiség, így nem tartott attól, hogy gondja lenne a beilleszkedéssel, mégis meglepetésként érte, mennyire befogadó közegre talált az NB I-es gárdánál. Mint elmondta, gyakorlatilag mindenkivel úgy tud beszélgetni az edzéseken, mintha hosszú idő óta a csapat tagja lenne, a rutinosabb magyar játékosoktól és a külföldiektől is megkapja a bizalmat, bátran passzolnak neki a tréningeken. Annak is nagyon örült, hogy a győri bajnoki után sokan gratuláltak neki a csapatból, s biztatták, hogy jól játszott.

Akadémiai csapataink sikeréért is sokat dolgozik

Zsófi számára igen különleges a 2025/26-os idény, hiszen miközben az U-17-es akadémiai együttesünket csapatkapitányként vezeti, az U-19-ben és a felnőttben is lehetőséget kapott. De hogyan értékeli eddig ezt az évét? „Az U-17-ben nehezebben indult a szezon, de ahogy rendeződtek a sorok, úgy kezdtünk egyre inkább sínre kerülni. Az eleinte az eredményekben még nem mutatkozott meg, nem tudtuk kivinni a pályára, amit az edzéseken jól csináltunk. Ezt annak tudom be, hogy össze kellett kovácsolódnia a csapatnak. Most már szerencsére az eredmények is jönnek, több győzelmet arattunk, s megszilárdítottuk a hetedik helyet. Próbáltam úgy összekovácsolni a gárdát, hogy mindenki egy irányba húzzon, hogy mindenki fontosnak tekintse, amit csinálunk, s úgy érzem, sikerült kellő motivációt adnom a társaimnak. Annak is nagyon örültem, hogy Hadár Attilától bizalmat kaptam az U-19-es bajnokságban, több mérkőzésre is elvittek, sok játékidőt kaptam, és még gólt is sikerült szereznem az MTK ellen. Ez az alakulat is szívvel-lélekkel teszi a dolgát, remélem, elérik a céljaikat, s bízom benne, hogy én is pályára tudok lépni a hátralévő meccseik közül néhányon” – fejtette ki.

A következő nagy kihívás az U-17-es bajnokság alsóházi rájátszásában egy MTK elleni ütközet. A Szent Mihály a Győr elleni 4-3-as és a Diósgyőr elleni 3-0-s győzelemmel a háta mögött fogadja szombaton 11 órakor a kék-fehéreket. „Az alapszakaszban rettentően szoros mérkőzést vívtunk velük idehaza, ám a végén nem tudtunk kellően fókuszáltak maradni, és egy utolsó perces góllal kaptunk ki 2-1-re. Nemrég a rájátszásában Budapesten már nem úgy sikerült ellenük szerepelni, ahogy elterveztük, s ahogy szerettük volna, leginkább talán a számunkra szokatlan kis pálya miatt. Nagyon bizakodó vagyok, hogy most Tápén legalább egy döntetlent elérhetünk az MTK ellen, vagy akár még nyerhetünk is. Szerintem nem jobbak nálunk, s mi most egységesebbek vagyunk, jó szériában vagyunk, elkaptunk egy jó flow-t, szóval mindent megteszünk a sikerért” – ígérte.

Ami a jövőt illeti, Zsófi elkötelezett a labdarúgás mellett, s kijelentette: arra készül, hogy a következő években egyre több játéklehetőséget kapjon a Szent Mihály NB I-es csapatában, s egyre szebb eredményeket érjen el azzal. Ehhez kívánunk neki nagyon sok sikert, egyúttal pedig ahhoz is, hogy a korábbi U-15-ös válogatott szereplése után ismét felhívja magára a figyelmet a korosztályos nemzeti együtteseknél is!