Az U16-os és az U19-es korosztály szövetségi edzője a bajnoki mérkőzéseken azt szeretné viszontlátni a játékosoktól, amit alapelvekként rögzítenek a válogatottaknál, ezért is kiemelten fontosnak tartja a klubokkal való együttműködést. A korábbi 113-szoros válogatott labdarúgó, Rácz Zsófia szerint a Szent Mihály jó úton halad, mert egyre több saját nevelésű fiatalt épít be a felnőttcsapatba. A szakemberrel a Szent Mihály – PMFC NB I-es bajnoki után beszélgettünk az U19-esek év végi Eb-selejtezőjéről és a 2027-es hazai Eb-ről is.
Az U19-es és az U16-os korosztály szövetségi edzőjeként rendszeres látogatója az NB I-es felnőttbajnoki mérkőzéseknek. A KÉSZ-St.Mihály-Szeged – Pécsi MFC összecsapáson elsősorban kikre volt kíváncsi, s milyen tapasztalatokkal gazdagodott?
Mind a Szent Mihályból, mind a Pécsből vannak játékosok az U19-es válogatottban, valamint az U16-os és az az U17-es nemzeti csapatok keretében, ezért tartottam fontosnak, hogy ellátogassak erre a mérkőzésre. 2027-ben U19-es Európa-bajnokságot rendezhet Magyarország, ahol 2008-asok és 2009-esek fognak szerepelni, az ő teljesítményüket is fel kívántam mérni. Ami az U19-es válogatottat illeti, többek között Szabó Dórira lettem volna kíváncsi, aki sajnos végül egy sérülés miatt nem tudott pályára lépni. Természetesen kiemelten néztem a szegedi kerettagok, Futaki Fruzsi, Koszo Sydney, illetve mellettük Sovány Dorina játékát, akit szintén figyelmembe ajánlottak a szegedi csapatból, de a pécsiek közül is három labdarúgót monitoroztam a találkozón.
Klubunkból, a Szent Mihályból egyre többen kapnak lehetőséget, szerepet a korosztályos válogatottaknál U15-től U19-ig. Mi az, amit egy ilyen műhelytől elvár a szövetségi edző?
Próbálunk a klubokkal együttműködni és közösen dolgozni, hiszen az egyesületekben folyó munka minősége, színvonala nagyban meghatározza, hogyan tudok dolgozni a válogatottban. Hangsúlyozzuk, hogy a bajnoki mérkőzéseken is azt szeretnénk viszontlátni, hogyan alkalmazzák a futballisták azt, amit a válogatottban alapelvekként elmondunk és rögzítünk. Nyilván a taktika teljesen más lehet a válogatottban és egy klubcsapatnál, de vannak dolgok, melyeket a felállási rendszertől függetlenül elvárnak a klubvezetők, az edzők és mi, a válogatott vezetői is, ezeknek az elemeknek meg kell jelenniük a pályán, akkor lehetünk elégedettek.
Milyen a kapcsolata a szentmihályi egyesülettel, s hogyan értékeli az itt folyó szakmai, utánpótlás-nevelő munkát?
Két éve dolgozom az MLSZ-nél, s tavaly nyáron jártam először Szegeden. Leültünk a Szent Mihály vezetőivel, akik felvázolták a koncepciójukat. Azt látom, hogy jó úton haladnak, és sok fiatalt próbálnak beépíteni, ami mindenképpen hasznos a magyar női labdarúgás jövője szempontjából is. Az NB I-es együttesükből több külföldi távozott a nyáron, s nem feltétlenül légiósokkal pótolják őket, hanem a saját utánpótlásból feljövő focistákkal, ami azt jelzi, hogy jó munka folyik a klubnál, mert igenis egy magyar tehetséges játékos is tud lehetőséget kapni – ha nem is feltétlenül azonnal azon a szinten még, mint egy külföldi kulcsember, de jó úton haladva olyan teljesítményre képes, ami segítheti a csapatot. A szombati mérkőzés eredménye persze szegedi szempontból nem feltétlenül ezt tükrözi, de azt látom, hogy az egyesület ugyanúgy hosszú távon gondolkodik, mint ahogy mi is az MLSZ-nél, a válogatottnál: vannak célok, melyeket szeretnének és szeretnénk elérni.
A Simple Női Ligában hétről hétre egyre több fiatal, U16-U19-es futballista jut szerephez a csapatokban. Ön szerint mennyire fontos számukra ez a lehetőség, mennyit tudnak épülni a felnőtt női NB I közegében?
A rendszeres NB I-es szereplés mindenképpen jó abból a szempontból, hogy felkészíti a lányokat a nemzetközi mérkőzésekre. Világosan látjuk, hogy ezeken a nemzetközi meccseken találkoznak igazán azzal, milyen tempóban futballozik valójában a korosztályuk krémje. A saját korosztályok pontvadászataiban – legyen szó U17-ről vagy U19-ről – nem tapasztalható az az iram, ami a válogatott színtéren. Tapasztalatszerzés szempontjából is fontos tehát, hogy egy fiatal játékos lehetőséget kapjon a felnőtt NB I-ben, de ki kell emelnem, azért is kerülnek oda ezek a lányok, mert megérdemlik, mert megdolgoztak érte, és mert ügyes játékosok. Nyilvánvalóan minden edzőnek az az érdeke, hogy a legjobbjait küldje a pályára, akkor is, ha többen közülük fiatalok, utánpótláskorú futballisták. Mi azt sulykoljuk a feltörekvő tehetségeknek, hogy fel kell készülniük a nemzetközi szintre, mert ott gyorsabb és keményebb játék folyik, ebbe pedig idehaza a felnőtt NB I-ben lehet belekóstolni.
Az Ön által vezetett U19-es válogatottra – melyben Szabó Dóra, Futaki Fruzsina, Koszo Sydney vagy akár Sovány Dorina is ott lehet – november végén, december elején hazai rendezésű Eb-selejtezőtorna vár. Kemény ellenfelekkel csapunk össze az A-ligában, Hollandia, Svédország és Skócia ellen kell bizonyítani. Hogyan készül a válogatott erre a megmérettetésre, s milyen célt tűz ki a lányok elé?
Mindig nagyon jó, ha itthon tudunk rendezni egy ilyen tornát, a lányok szeretik, ha a hozzátartozók, barátok ki tudnak jönni a mérkőzésekre, ez pluszmotivációt ad nekik. Nehéz ellenfelekkel sorsoltak bennünket össze, az elsődleges célunk, hogy minél több pontot szerezzünk, és megőrizzük az A-ligás tagságunkat. Az előző, áprilisi selejtezőkörben már találkoztunk Svédországgal, az eredmény ugyan nem számunkra kedvezett, de a játék több elemében felülmúltuk a skandinávokat, akik ellen szerintem egyáltalán nem esélytelenül lépünk majd pályára. Hollandia egy igazi topnemzet a női labdarúgásban is, játékosként is volt lehetőségem megtapasztalni a ligájukat, ismerem az utánpótlásképzésüket, s aligha kell bárkinek bemutatni, hogy a felnőttek között is milyen erős a válogatottjuk. Skócia a B-ligából jutott fel. Ellenük külön készültünk már, a nyáron azért játszottunk Észak-Írország ellen idegenben egy barátságos mérkőzést (ami 1-1 lett – a szerk.), hogy kicsit ráérezzünk, milyen stílusban játszanak ezek az északi nemzetek. Októberben még lesz egy edzőtáborunk, ahol bő kerettel dolgozunk, ide nagyjából mindenkit meghívunk a sérültek kivételével, ezt követően lesz majd a keretszűkítés. Októberben Telkiben tervezünk két edzőmérkőzést is Ciprus ellen.
Ahogy a beszélgetésünk elején említette, nagyon fontos középtávú cél a 2027-es magyarországi női U19-es Európa-bajnokság, melyre a jelenlegi U16-osokkal készülnek. Mit jelent egy ilyen nagy esemény a magyar női labdarúgásnak, az érintett korosztályhoz tartozóknak, s hogy látja, milyen esélyük van a szegedi fiataloknak, hogy bekerüljenek majd a csapatba?
Felmértük a teljes 2008-as, 2009-es korosztályt, van 45-50 gyerkőc, akiből válogatunk. Természetesen lehet és lesz olyan, aki most válogatott, de később kikerülhet onnan, s olyan is, akiben van potenciál, s egy hároméves komoly egyéni, taktikai, fizikális felkészüléssel be tudja magát verekedni a keretbe. A klubokban folyó munka révén szerencsére bő merítési lehetőségünk lesz. Mindenkit monitorozunk, szeretnénk a lehető legjobb és legerősebb kerettel szerepelni a magyarországi Európa-bajnokságon. Folyamatosan figyeljük a játékosokat most és a következő években is. Ez a torna egy futballista számára akár a karrierjének csúcsa is lehet. Sokak álma, hogy külföldi bajnokságokban focizhassanak, s nekik tisztában kell lenniük azzal, hogy a válogatott az a porond, ahol el tudják magukat adni. A válogatottban hívhatják fel a figyelmet igazán a teljesítményükre, a tudásukra, azt figyelik a játékosmegfigyelők, s ha valaki jól játszik, emlékezeteset alakít, akkor az azt jelentheti, hogy akár a topligák felé is megnyílhat számára az út.
Fotó: mlsz.hu
Comments