Az NB I első két fordulójában védelmünk oszlopa volt a nyáron Szombathelyről szerződtetett Kránicz Viktória. A 21 esztendős játékos számára rendkívül szimpatikus a tervszerű szegedi építkezés, s szeretne meghatározó tagja lenni fiatal együttesünknek. Interjú!
Új igazolásunk, Kránicz Viktória 2003. február 3-án született Csornán, és a labdarúgást is szülővárosában kezdte. Innen Győrbe vezetett az útja: az ETO-ban mutatkozott be a felnőtt élvonalban a 2019/20-as szezon során, s összesen három szezonban jutott szóhoz az NB I-ben. A következő két idényt Szombathelyen, a Haladás Viktóriánál töltötte, ahol nyolc, majd hét bajnoki mérkőzésen kapott lehetőséget a 2022/23-as, illetve a 2023/24-es pontvadászat során. Viki számára nem volt ismeretlen a szegedi klub, hiszen az ETO, valamint a Haladás futballistájaként három alkalommal is pályára lépett a Szent Mihály ellen. Elsősorban azért igazolt most hozzánk, hogy stabil, meghatározó tagja lehessen az NB I-es csapatnak. Vele beszélgettünk.
Július közepe óta dolgozol a Szent Mihály csapatával, hogy érzed magad Szegeden, mennyire sikerült hozzászokni a dél-alföldi légkörhöz?
Az elején egy kicsit nehéz volt a nagy távolság miatt, hiszen messzebbre szakadtam a családomtól, de hál'istennek szinte minden nap tudunk beszélni, ami sokat jelent számomra. Az is nagyban megkönnyítette a beilleszkedést, hogy a Szent Mihálynál fantasztikus a közeg, mindenki szeretettel nyitott felém az első pillanattól kezdve, nagyon befogadó az egyesület és a csapat is, úgyhogy nem panaszkodom, remekül érzem itt magam.
Volt már idő és lehetőség arra, hogy egy kicsit a várossal is ismerkedj?
Mindenképp tervezem, hogy felfedezem Szegedet! Ezt eddig még nem tudtam megtenni részben a munka, az edzések, a fáradtság, részben a nagy hőség miatt. A klub vezetői és Sanda Malesevicék körbevezettek az elején, megmutattak néhány nevezetességet, például a Dóm teret, a Fogadalmi templomot, s van egy beülős hely, amit egy tetőn alakítottak ki, az különösen tetszett. A későbbiekben szeretnék alaposabban megismerkedni ezzel a szép várossal.
Mi vonzott leginkább Szegedre, miért döntöttél úgy, hogy elfogadod a Szent Mihály ajánlatát az ETO és a Haladás után?
A Haladással mindig kemény meccseket játszottunk a Szeged ellen, hiszen a két együttes hasonló játékerőt képviselt az elmúlt években. Kőkemény, brusztolós, szikrázó összecsapások voltak ezek, melyeken általában legfeljebb egy gól döntött, szóval nagyon jó emlékeim vannak a szentmihályi csapatról. Az idei szezon előtt igen vonzó ajánlatot kaptam tőlük, nagyon tetszett, amit a klub vezetői felvázoltak számomra. Szimpatikus volt az a terv, az a tudatos, szisztematikus építkezés, amit felvázoltak, s különösen az töltött el jó érzéssel, hogy ebben nekem is kulcsszerepet szánnak. Egy percig sem haboztam, hogy igent mondok, amit nem is bántam meg, s igyekszem meghálálni a bizalmat.
Hogy sikerült a felkészülés, mennyire tudtál beilleszkedni a csapatba?
Úgy érzem, jól sikerült a felkészülés, jó passzban vagyok, s megtaláltam a helyem a csapatban. Amivel nehezen boldogultam, az a már említett forróság. Északnyugat-Magyarországról érkezve nem könnyű hozzászokni, mennyire meleg van Szegeden a nyáron, kellett egy kis idő, hogy alkalmazkodjam a körülményekhez.
Az első két bajnokin, a Honvéd és a Pécs ellen is kezdőként szerepeltél, s mindkét mérkőzést végigjátszottad, a védelem oszlopa voltál. Látszik azonban, hogy a hátsó alakzatban is nagy lesz a verseny a helyekért, ahogy a középpályán és a támadósorban is, hiszen bő és igen fiatal kerettel dolgoztok. Számodra mit jelenthet ez a versenyhelyzet?
Őszintén szólva én próbálom kizárni ezeket a tényezőket, s csak magamra, a saját játékomra és teljesítményemre fókuszálok. Alapvetően persze szerencsés helyzet, hogy többen vagyunk egy-egy poszton, jó, hogy egymást is húzzuk, nap mint nap többé, jobbá akarunk válni. Ez által az edzéseken is száz százalékot tesz bele mindenki a munkába, mert azt akarjuk, hogy jobbak legyünk egymásnál, s ami még fontosabb: jobbak legyünk csapatként is. A célom, hogy a lehető legjobb formát hozzam ki magamból, s játékosként folyamatosan fejlődjek itt Szegeden.
Az utóbbi évek egyik legkiegyensúlyozottabb bajnoksága lehet a mostani, az első fordulók is azt mutatták, hogy gyakorlatilag senki sem mehet biztosra egyetlen csapat ellen sem. Mire számítasz a mi együttesünktől, s szerinted mi lehet a Szent Mihály erőssége ebben a tömör mezőnyben?
Úgy gondolom, négy-öt fordulónak le kell mennie ahhoz, hogy jobban kirajzolódjanak az erőviszonyok. Abban biztos vagyok, hogy izgalmas és kemény bajnokság lesz, mint láthattuk, a két feljutó alakulat is jól erősített, kiváló játékerőt képvisel. Kiegyensúlyozott pontvadászatot várok, valóban bárki ellen nehéz fixre venni a győzelmet. Nagyon oda kell tennünk magunkat, hogy minél jobban szerepeljünk, s minél több sikert arathassunk. A Szent Mihály erejét szerintem két dolog adhatja, melyek a riválisok fölé emelhetnek bennünket. Az egyik a csapategység! Annak ellenére, hogy sok a külföldi játékos, akik nyilván jobban összetartanak, Szegeden nem érezhető, hogy kettéválna az öltöző, az első perctől kezdve mindenki mindenkit be- és elfogad, mindenkivel lehet viccelődni, hülyéskedni, legyen az magyar vagy külföldi. Szóval példás a kohézió, ami a pályán is sokat jelenthet. A másik, hogy itt tényleg mindenki beleteszi a munkát, nem látok olyan játékost, aki nem akarná százszázalékosan ezt az egészet, ne minden idegszálával arra koncentrálna, hogy jobb legyen, hogy együtt jobbak legyünk.
Utánpótlásszinten többször is szerepeltél a magyar válogatottban. Amennyiben sikerül Szegeden stabil csapattaggá válni, s folyamatosan jó teljesítményt nyújtani, bízol abban, hogy a felnőtt nemzeti együttes is megcélozható?
Míg Margret Kratz volt a szövetségi kapitány, minden nyáron többnapos összetartást szervezett azoknak, akik kiöregedtek a korosztályos válogatottakból, vagy akiket még nem hívtak be a felnőttek keretébe, de szerette volna figyelemmel kísérni a fejlődésüket. Nem titok, az első évben két másik lánnyal együtt engem is külön félrehívott, ami nagyon jólesett, s azóta is komoly motivációt ad. Azt mondta, sok potenciált lát bennem, s számolna majd velem a válogatottban, de ehhez először stabilan játszanom kell az NB I-ben. Bíztam abban, hogy Szombathelyen lesz erre lehetőség, ami végül különböző okok miatt nem valósult meg. Remélem, a Szent Mihálynál sikerül elérnem ezt a célomat, s az új kapitánynak, Szarvas Alexandrának is tudom bizonyítani, hogy lehet helyem a nemzeti együttesben. Ezért is teszek meg mindent azért, hogy minél jobban szerepeljünk a Szegeddel az NB I-ben!
Fotó: Koszo Ádám - aksportphoto
Comentários