Mérlegen a csapataink: bronzérem a megyei női bajnokságból!

pintermlajos
2025. júl. 1.
5 perc olvasás

Frissítve: 2025. júl. 3.

Sorozatunkban a Szent Mihály FC együtteseinek 2024/25-ös szezonját értékeljük az edzők, játékosok segítségével. Ezúttal az NB III-as szintű megyei bajnokságban szereplő női felnőttcsapatunk következik.

NB III-as bajnokságként tekintettünk a Csongrád-Csanád vármegyei női felnőtt I. osztály 2024/25-ös szezonjára, hiszen vármegyénk együttesei mellett Bács-Kiskunból (Arany Bácska Jánoshalma, Bugac) és Békésből (Gyulai Amazonok) is akadtak indulók. A megerősített mezőnyben a címvédő Szent Mihály FC 35 ponttal az előkelő harmadik helyen zárt. Lányaink tizenegy győzelem és egy döntetlen mellett négy vereséget szenvedtek, a házi gólkirálynő Pilán Tímea lett kilenc találattal.

Tornyi Zita játékos-edző közreműködésével az évértékelés különös formáját választottuk. Ennek egyik oka, hogy az egyesület csapatai közül a női megyés alakulat több szempontból is kilóg: kinevezett edző nélkül tudtak érmet szerezni a bajnokságban, illetve náluk ténylegesen a hangulat, a szórakozás a cél. Kérdéseket tettünk fel, melyekre az együttes tagjai válaszoltak, így mindenki megoszthatta a véleményét, gondolatait a mögöttünk hagyott idényről. Fogadják szeretettel!

Az Arany Bácska és a Gyulai Amazonok mögött a harmadik helyen fejezte be a bajnokságot női csapatunk. Címvédőként vágtatok neki a megerősített, régiós küzdelemsorozatnak, s egy szép bronz idén is összejött. Hogy értékelitek a 2024/25-ös szezont, mennyire vagytok elégedettek az elért eredménnyel?

Pilán Tímea: A célunk idén is az volt, hogy dobogós helyezést érjünk el, amit sikerült is teljesítenünk. Az idei szezon sokkal kiélezettebb volt, aminek köszönhetően izgalmas meccseket tudhatunk magunk mögött. Úgy gondolom, hogy mindig igyekeztünk a legjobbakat kihozni mérkőzéseinkből, ami nagyrészt sikerült is, ezáltal teljes mértékben elégedett vagyok a csapat munkájával, és büszke vagyok a teljesítményünkre.

Összességében milyennek láttátok ezt a bajnokságot, mennyit profitálhatunk abból, hogy Bács-Kiskun és Békés megyéből is szerepelnek itt csapatok?

Lapu Zsoltné Ildikó: A regionálissá vált bajnokság nagy előnyt jelenthet bármely csapat részére. Új csapatokat, játékosokat ismerhetünk meg. Változatossá teszi a játék képét, ki kell mozdulni a komfortzónánkból. Az „új” mindig kihívásokkal teli élmenyeket nyújt, amely eredményességre sarkallja a résztvevőket, fejlődik maga a csapat is. Kiélezett mérkőzéseket láthatnak a szurkolók, ezáltal nagyobb nézőközönséget vonz ez a sportág is. Ha nagyobb a közönség részéről az érdeklődés, akár új játékosokkal is bővülhet egy-egy csapat. Összefoglalva a szélesebb körű bajnokság mindenképpen előnyt jelenthet a csapatok, a játékosok és a szurkolók számára.

Mennyiben sikerült megvalósítani az általatok kitűzött célokat akár szakmai téren, akár a közösségépítés tekintetében?

Sávai Vivien: Szerintem összességében nagyon jól sikerült a szezon. Ami nekem a legfontosabb volt, hogy összeálljunk egy igazi csapattá – és ez abszolút megvalósult. Végig együtt küzdöttünk, húztuk egymást a nehezebb pillanatokban is, és mindig ott volt bennünk az a plusz, amit csak egy jó közösség tud kihozni magából. Persze voltak hullámvölgyek, de pont ezektől lett erősebb a csapat. Szakmailag is előrébb léptünk, sokat tanultunk, és mindenki tett hozzá valamit a szezonhoz.

Lovászi Zsuzsanna: Nálunk a fő cél az mindig az, hogy jól érezzük magunkat, jó hangulat legyen az edzéseken és a meccseken, az eredmény csak másodlagos, de azért az elmúlt évek eredményeihez képest nem akartunk alább adni, nyilván fejekben volt a címvédés, de tudtuk, hogy ez nem lesz sétagalopp, mivel két, az előző szezonban még NB II-es csapat (Arany Bácska, Gyulai Amazonok) csatlakozott a bajnokságba. Nem volt igazából kimondva, de szerintem mindenki úgy volt vele, hogy a dobogó valamelyik fokát azért jó lenne elcsípni. Ez sikerült is, sőt, tulajdonképpen Csongrád megye bajnokai továbbra is mi vagyunk, hiszen az Arany Bácska és a Gyula is más megyékből jöttek. A körülményekhez képest szerintem kihoztuk ebből a szezonból a maximumot, büszkék lehetünk magunkra.

Miben tudott a csapat leginkább előrelépni az elmúlt egy évben?

Kugler Hanna: Ennek a csapatnak a legnagyobb erőssége mindig is a jó hangulat és a közösség összetartása volt, mindenkinek megvan a maga kis feladata a csapatban, amit Tornyi Zita játékos-edzőnk igyekszik megfelelő keretek közé szorítani. Ahhoz, hogy ez jól tudjon működni, a csapattagok részéről rengeteg fegyelem és alázat szükséges. Taktikai szempontból a játékunk egy stabil védekezésből indul ki, kapusaink sokat dolgoztak az elmúlt évben, ami jól látszott a teljesítményükön, emellett kiváló védőink vannak, akik erősebb csapatokkal szemben is megmutatták, hogy helyt tudnak állni. A 2024/25-ös szezonban elért bronzérem, valamint, hogy 13 különböző játékos tudott góllal hozzájárulni a sikerhez, azt mutatja, hogy idén jó munkát végeztünk.

Nagy Anita: Szerintem a csapategység továbbra is jól működik! Vannak lányok, akik a pályán ki tudtak lépni komfort zónájukból, és ez jó! Különbözőek vagyunk, de egy valami összeköt minket: a futball iránti szeretet!

Van-e valami, ami kevésbé sikerült jól, amin változtatni érdemes a további előrelépéshez?

Fehér Zsuzsanna: Szerintem sokkal több pozitív dolgot lehet felsorolni a csapattal kapcsolatban, mint negatívat, de persze fejlődni és fejleszteni mindig van hová. A legnagyobb kihívás egyértelműen az volt, hogy nem volt egy olyan edzőnk, aki külső szemmel tudta volna segíteni a csapatot. Már azt is, hogy hogyan cseréljünk, belülről rendkívül nehéz levezényelni. A nehezebb meccseinken erre nagy szükség lett volna, úgy gondolom, hogy jobban fel tudtuk volna venni a versenyt a riválisokkal. Ettől eltekintve szerintem szép és reális a harmadik hely, elégedettek vagyunk ezzel. A továbbiakban is az az elsődleges cél, hogy összetartó, baráti közösségünk legyen, és mindenki jó kedvvel jöjjön edzésekre és meccsekre.

Kikkel voltatok a legelégedettebbek ebben a bajnokságban, kik nyújtották a legjobb teljesítményt?

Csapó Zsófia: Mindenkivel elégedett voltam a csapatban, mindenki odatette magát meccseken és edzéseken is egyaránt. A kapusoknak a teljesítménye sokat fejlődött. Amiket rendszerint kapusedzésen gyakorlunk, már meccsszituációkban is visszaköszön.

Varga Viktória: Nem szeretnék kiemelni senkit, hiszen egy csapatként küzdünk, egymásért, mindenki kihozza magából a maximumot. A csapat sikere mindenki sikere. Mindig van valaki, aki beleteszi azt az extra teljesítményt, amire szükség van. Lelkesítjük és támogatjuk egymást.

Kiss Szandra: Személy szerint az egész csapatot emelném ki, és azt, hogy mindenki beletette a munkát, időt, energiát az egész szezon során a pályán és azon kívül is. Legyen szó akár edzésmunkáról, meccsteljesítményről, csapatépítők szervezéséről, szervezésbeli vagy egyéb más feladatokról. Ez a csapat attól igazán kiemelkedő, hogy bármiben és bármikor számíthatunk egymásra. Hosszú és olykor nehéz szezonon vagyunk túl, de pont ezért vagyok büszke mindenkire, és érdemli meg mindenki a kiemelést, mert ez tényleg egy igazi csapatmunka volt.

Melyek volt a szezon legemlékezetesebb meccsei? Mik azok a pozitívumok, melyekre a továbbiakban építeni érdemes a mostani idény tapasztalatai alapján?

Madarasné Buknicz Inez: Nekem minden mérkőzés nagyon jó volt, amelyiken nem volt hiszti és veszekedés. Azokon a meccseken teljesít mindenki szerintem egy csapatként. Így nehéz a kérdésre konkrét és kifejezett választ adni. Nekem nagyon jók a meccsek, mert kikapcsolódást jelentenek számomra, bár az edzések is beleférnének...

Pallagi Vivien: Nekem a Bugac ellen volt a legjobb meccs, mert régen játszottam ellenük, és tudtam értékelni a saját teljesítményem. A gyorserő-fejlesztő gyakorlatok nagyon jók voltak edzéseken, sokat hozzátettek mindenki teljesítményéhez.

Topal Jázmin: Volt pár emlékezetes meccs az idei szezonban. Amit megemlítenék, a Csanytelek elleni nagy küzdelmeket mind az őszi, mind a tavaszi szezonban is. Nehéz meccsek voltak, viszont nagy küzdelem árán sikerült megszerezni a három pontot. A csapat összjátéka, az hogy nemcsak magunkért, hanem egymásért is küzdünk a pályán az, amit ha a jövőben is megtartunk nagy esélyünk van.

Hogyan tovább, mik a tervek a következő idényre?

Tornyi Zita: Nem tervezünk teljes leállást, a bajnokság lezárását követően is lejárunk mozgolódni, meccsezünk egymás között. Lemozogjuk a nyári fagyit és egyéb nyalánkságokat. A hangulat még kánikulában is remek. Egy kispályás tornára is beneveztünk, ahol a bajnoksághoz hasonlóan 3. helyen végeztünk. A nyárra a legfontosabb célunk az, hogy a következő szezonnak már egy igazi edzővel vágjunk neki, mert annak ellenére, hogy a kiváló csapategység lehetővé tette, hogy ezt az évet így megoldjuk, de azért voltak a játékos-edzői létnek nehézségei a meccsek levezénylésekor, konfliktusok kezelésekor. A jövőről annyit mondanék mint játékos, hogy legalább ekkora kedvvel és ennyi kacagással folytatnánk az évet. Egy új igazolásunk mindenképpen van már, továbbiakra is nyitottak vagyunk, amennyiben akad még jelentkező. Gelencsér Enikő egy ideje már velünk edz, és szépen be is illeszkedett a csapatba. Nagyon várja már, hogy éles mérkőzésen bevegye az ellenfél kapuját.